Történhetne már valami

Az igazt megvallva azért nem írtam eddig, mert túl sok minden nem történt. Persze azért mindennapos dolgok igen, csak nem feltétlenül a témába vágó dolgok.
Mint ahogy az előző bejegyzésemben is említettem elkezdtem hirdetni az autót, egyenlőre csak egy hete megy a hirdetés, de nézegették páran, de sajnos nincs jelentkező. Tudom (Gabi is mondja :P), hogy türelmetlen vagyok, hiszen válság van. A gazdaság lelassult, és azért nem egy 2 milliós autót akarok eladni, szóval tudom, hogy türelem játék.
Mégis azt kell mondjam nagyon nehéz, pedig nincs mire panaszkodnom. Mégis amint megoldódik egy probléma jön a következő. Persze ezzel is tisztában vagyok. Csak néha kilátástalannak érzem az egészet. Ezen az autón nagyon sok múlik. Nem mind1, hogy mennyit kapok érte, és egyre sötétebben látom a helyzetet ezen a téren.
...na már megint panaszkodik...gondolhatja az aki olvassa a blogomat! :)
Mind1, természetesen bizakodó vagyok, és próbálom mindig az optimista énemmel felülemelkedni, de nem mindig sikerül. Az érmének két oldala van, és ahogy forog néha a másik is előjön, ahogy a mérleg is néha ki tud billenni az egyensúlyából. Márpedig azoknak az emberek akik hasonlón mennek keresztül szerintem hasonlóakat élnek át. Az elkövetkező időszakokban nagyon erősnek kell lenni! Ki kell tartani! Még akkor is, ha kilátástalannak tartjuk az egészet...sajnos én néha annak látom, és panaszkodom is, aztán jön megint az erő. Nem tudom honnan, miből, de új erőre kapok. Tele leszek optimizmussal és ötletekkel! :)
Az angollal is hasonlóan vagyok! Hol érzek előrelépést, hol nem. Persze magamban, mélyen tudom, hogy sokat haladtunk. Hiszen minden héten legalább egyszer megyek, ha időm (és persze pénzem) engedi akkor kétszer is. Jól megy, még mindig "csak" nyelvtant ismétlünk és rendszerezzük az általános- és középiskolában tanultakat, mert rendszeres használat híján sokat felejt az ember. Viszont még mindenképpen itthon szeretnék neki futni az IELTS nyelvvizsgának, ami ugye szinte a belépő oda. Még tanulóként sem biztos, hogy mehetek, hiszen az iskolának is vannak elvárásai, és van minimum szint ami alatt nem is mehet az ember még tanulni sem, csak angolt. Ez nagyon fontos, mert ha nincs meg itthon akkor azt mondja a suli, hogy várj fél évet, vagy menj ki hozzá előkészítőre. Ez persze jó, csak drága (az itthonihoz képest). Igaz, megvan annak is az előnye, hiszen szokod a környezetet és a beszédet, mert ott ugyebár "OZiul" beszélnek! :D Pl. Texasban is nagyon kell fülelni, hogy ki tudj bogozni egy értelmes mondatot. :D
Szóval tanulok gőzerővel, és mivel már jó ideje nem mozgattam az agyam ezen részeit könnyen elfáradnak, és kimerült, nyűgös leszek. :(
Persze úgy érzem ez is egyre jobban változik, mert ha békén hagynak (főleg a munka helyemen :D) akkor órákig tudok tanulni, és utána még talán órára is megyek, vagy otthon folytatom.
Minden nap tanulok. És ha valaki hasonló cipőben jár mint én, annak csak ajánlani tudom, hogy TANULJON!! Sokat! Mert gyakorolni kell, beszélni kell, hallgatni kell. Örülök, hogy legalább a BBC-t lehet fogni délutánonként, így legalább az ESL Podcast mellett tudok hallgatni native és durva akcentust használók beszélgetéseit, általában a világgazdaság vagy politika valamely részéről. Hihetetlen, hogy mennyire felismerhető a közel keleti és az Indiai akcentus, de a Németet és a Franciát is nagyon könnyű eltalálni. :)
Szóval valami mindig tartja bennem a lelket. Általában Gabi! :D De most komolyan...(bár ezt a blogot egyedül írom, Ő is olvassa ha jól tudom). Nagyon sokat köszönhetek neki!! :) És ezt most nem csak a közel múltra értem, mert nagyon sokszor kiborultam mostanában, és szerintem emiatt sokszor megbántottam őt, pedig nem akartam. 4 szép hosszú évet töltöttünk együtt. Sosem volt unalmas...mindig történt valami. :) Rossz is, jó is! Örülök, hogy Ő lesz a feleségem! Még akkor is, ha ezt még kicsit furcsa kimondani!
Talán ez a legjobb alkalom, hogy ide leírjam ezt is, mert nekem nagyon sokat számít, és mindenképpen le akartam ide írni valamikor! Részletekbe nem mennék bele, de azért nagy vonalakban elmondom. 2 éve volt egy autóbalesetünk, Pozsonyba jártam gyakran dolgozni (heti 1-2 alkalom). Ez hajnali 5-6-os indulás, és este 10-11-es haza érkezést jelentett. Sokszor tettem meg az utat. Egyszer Ő is pont rá ért, nem volt aznap semmi dolga, és eljött velem. Ha akkor nincs ott én ma már nem élnék!!! Hála a lélekjelenlétének meg tudta állítani az autót, autópályán. Ezért hálás leszek neki életem végéig!! Tulajdonképpen nem tudom felfogni, hogy mekkora szerencsém van, hogy az őrangyalom egyben a szerelmem is! :)
Természetesen azóta nem járok Pozsonyba...
Vissza térve Ausztráliához. Ha lelkileg meggyengülök, Ő segít. Ha már annyira gyenge vagyok, hogy ennek kell még egy kis löket akkor csak becsukom a szemem és Ausztráliára gondolok, vagy kinyitom a könyvet amit tőle kaptam, és nézegetem a képeket! :)
Szerintem még nem fogtam fel teljesen, hogy menni fogunk, de ettől függetlenül nagyon várom!
Majdnem elfelejtettem egy elég lényeges momentumot megemlíteni a héten történtekkel kapcsolatban! Most már elmondhatom, hogy mindenki tudja, hogy mi is pontosan a helyzet, hogy Ausztráliába megyünk. Tehát azt kell mondjam már csak Édesanyám és a Nagymamám nem tudta a családból, de a héten ez is megváltozott. Így végre befejeződött a titkolódzás amit kifejezetten utálok. Igaz én mondtam el anyukámnak, de még várni akartam egy-két hetet (mondjuk fölösleges lett volna tovább várni). Természetesen félig meddig az egyik tesóm szólta el magát! :D Jellemző, már meg sem lepődtem rajta, de legalább rákényszerültem, hogy elmondjam neki a változásokat.
Nagyon örülök, mert teljesen jól fogadta a dolgokat. Nagyon nyitott volt rá, és örült neki. Persze nem azt akarja, hogy hagyjuk őt itt, mert hiányozni fogunk neki, de pontosan tudja, hogy a saját és gyermekeink érdekében tesszük! Sosem volt konzervatív gondolkodású, és ráadásul ő is sokat utazott, utazik, mert amennyire ismerem őt egy baleset nem fogja meggátolni, hogy visszatérjen az előző életritmusához miután felépült. Na jó, szerintem most más nem nagyon jut eszembe, amint lesz valami változás (remélem minél hamarabb) jelentkezem!
Addig is tanulááááááás! :)