Autó - vezetés

Néha könnyen jön a címadás, és ráadásul még egyértelmű is. :) Néhány szóban összegezve a bejegyzés tartalmát: vettem egy autót, és imádok itt (is) vezetni!!! :)))
Szóval! Ez egész ott kezdődött, hogy múlt héten a helyi újságban találtam egy álláshirdetést amire jelentkeztem, és szerencsére pozitív választ is kaptam. Sajnos még nem kezdhettem, mert a főnök épp egy térdműtéten esett át néhány napja, és csak jövő héten fogok tudni találkozni vele. Szóval ha minden jól megy akkor jövő héten kezdek. :) Mivel ehhez a munkához nem árt (sőt szinte elengedhetetlen) egy autó "kénytelen" voltam venni egyet. :D Persze egyébként is akartam venni, de csak akkor amikor Gabi jön. De rá kellett döbbennem, hogy itt muszáj, elengedhetetlen. Ha otthon nem bírtam meglenni autó nélkül, akkor miért bírnám ki egy kb. 83szor nagyobb országban? :D
Szóval először elkezdtem neten keresgélni, és találtam is néhány autót. Sajnos rá kellett döbbennem, hogy egy-egy autó baromi messze van nekem. Találtam egy autót, ami viszonylag közel is volt, és megfelelt az igényeimnek (legalábbis azt hittem). Kezdésnek max. $3.000-t akartam rászánni (~480.000Ft) amiért itt sem lehet túl jó autót kapni. Mi több kicsit drágállom az autókat. Az első autó amit megnéztem egy kis Ford Festiva (nem Fiesta, de hasonló) volt. Egész jól nézett ki a képen, de amikor megláttam élőben kicsit ledöbbentem, mennyre kicsi. Természetesen ki is próbáltam meg minden. Sajnos az is kiderült, hogy nincs benne szervó kormány. Talán most úgy tűnik mintha túl nagy elvárásaim lennének, de szerintem nem. Ha már vezetni kell (márpedig ha itt menni kell akkor sokat kell menni), nem szeretnék kényelmetlenül utazni. Így ezt az autót elvetettem, de mivel láttam egy kereskedést egyszer és direkt megjegyeztem a helyet, ezért vissza mentem még aznap oda, nagyon jó áron voltak autók, lehetett bőven választani. 3 fő szempontot tartottam szem előtt. 1: klíma 2: szervó kormány 3: maximum 150.000km körül legyen benne. Voltak nagyon kényelmes 6 hengeres 3-4 literes motorral ( jee :)) Holdenek és Fordok, amik teljesen átlagosak itt, de sajnos mindkettőben 250-300 ezer km volt kb. és ezt nem vállalnám be szívesen automata váltóval. Így kicsit szerényebb autót kerestem, és végül egy kombi :( Daewoora esett a választás. Egy manuális váltós 98-as évjáratú autóról van szó 4 hengeres 2 literes motorral. Nem akartam kombit, de nagyon hasznos, mert lehet bele pakolni. Költözéskor, utazáskor, munkához szerszámokat, bringákat, és ha veszünk majd akármilyen nagy gépet a lakásba nem kell haza hozatni, hanem befeér hátra. Amivel meg lehet spórolni egy csomó pénz. Összesen $2.800-t (448.000Ft) kellett fizetnem, ami kicsit sok, mert ilyen autó otthon 380-400 ezertől van már. De azért ezzel is meg vagyok elégedve! :) Központi zár, cd-s magnó, 146.000km, 4 elektromos ablak, szervó kormány, klíma, alufelni. :) Képeket holanap rakok fel, de még nem volt időm készíteni.
Sajnos, a belseje eléggé le van lakva, de majd megpróbálom kicsit feldobni. Most egyenlőre a közeljövőben kell csinálnom egy olaj/szűrő cserét és meg kell nézetnem a fékbetéteket.
Az első nap kicsit fura volt vezetni, és meg is voltam ijedve. Folyamatosan kifelé (balra húztam). Ez 3 napja volt. Napról-napra jobban érzem a vezetést, és emellett egyre jobban élvezem is! :) Alig várom már a 7 végét. :) Direkt nem vettem GPS-t, inkább vettem egy térképet, és az agyamat próbálom frissen tartani. Nem akarom kikapcsolni az agyam és mint egy zombi követni a GPS-t. Így legalább nem leszek mindig rászorulva, bár az tény, hogy így nehezebb, de nem lehetetlen. Egyébként a vezetésben a legnehezebb azt volt megszokni, hogy másik kézzel kell váltanom, és a középső tükröt eleinte az autón kívül kerestem a másik oldalon! :D De már megtaláltam! ;)
Azért most is teszek fel néhány képet. Ezek múlt hétvégén készültek Gold Coaston az új fényképezőgépemmel! :) El kell könyvelnem, nagyon jó vétel volt! :) Ha az időjárás is úgy akarja akkor új képek készülnek a hétvégén, és az autóról pedig holnap. Hozzá tenném a madarak kb. 1 méterre voltak tőlem, amikor feldobtam egy darab hasábburgonyát rárepültek, és röptében elkapták. :) Szóval közel akartak lenni, és hagyták magukat fényképezni. :) Nehéz volt egyszerre fényképezni és a boardon maradni...majd legközelebb! :D

Józsi kérésére :-) Iskola bővebben

Hol is kezdjem?!? Először is sajnos a fényképezőgépem hétvégén megadta magát, ezért sajnos nem készült azóta fénykép, és mivel az internet a házban eddig nem volt levédve szerintem a szomszédságból húzták a kvótánkat (ami 120GB/kb. 13 ember). Szóval nem túl sok. Amióta valaki miatt túlléptük és lekorlátozták a sávszélességet katasztrofálisan lassú. Ha minden jól megy akkor pár nap múlva átlépünk a következő hónapba. Természetesen Gáborka (a nagy igazságérzetével :D) megtette a kellő lépéseket, és engedélyt kért a tulajtól az internet levédésére, amit tegnap sikeresen (3 perc alatt :P) el is végzett! Szóval most mindenki boldog (főleg én), és várjuk, hogy újra használható legyen az internet. Na, de nem ez a lényeg most.
Most, hogy már eltöltöttem 3 hetet az iskolában több tapasztalattal pontosabb, és bővebb véleményt tudok alkotni. Próbálok elfogulatlan maradni (nem lesz könnyű)! :D
Szóval, mint már említettem szerencsére én vagyok az egyetlen Magyar a suliban. Ez persze nem azért szerencse, mert utálom a Magyarokat (akkor magamat is utálnom kéne, és hülye azért nem vagyok) :D csak azt tapasztalom, hogy bármennyire is azon vannak a tanárok, hogy mindenkit angolul beszéltessenek, mégis akinek vannak anyanyelvű osztálytársai vagy akár csak itt iskolatársai akkor azokkal szinte klikkesedik. Vannak akik jobban, vannak akik kevésbé. Kezdve elsősorban az indiaiakkal. Szerencsére az én osztályomban mindössze 3 indiai srác jár, ők is 3 különböző szinten vannak, szóval órán sincsenek együtt. Egymás közt angolul beszélnek legtöbbször szünetekben (ők hárman), de nem nagy barátok. Viszont az összes többi teremben klikkesednek az emberek. Mondjuk a többi osztályban sokkal több az indiai, és nincsenek rákényszerülve, hogy angolul beszéljenek.
Természetesen az osztály nagy része Ázsiából van. Mivel nem mindenki ugyanabból az országból, így ők is rá vannak kényszerülve az angolra valamennyire. De a többség kínai, és ők rendszeresen beszélnek egymás közt kínaiul. Ami nem zavarna, ha éppen nem lennénk ott mondjuk még rajtuk kívül 2-3an, és a beszélgetés közepén nem kezdenének el egyszer csak kínaiul beszélni. A legfiatalabb srác 18 éves és Burmából való, a legidősebb egy lány, és egy afrikai származású Francia lány. Azt hiszem 34 éves. De az emberek nagy többsége 22-26 év közötti. Van egy Filippínó (na ezt tuti rosszul írtam) lány akinek nem tudom a korát, csak azt tudom róla, hogy elvált, és van egy gyereke, akit itt nevel Ausztráliában. A héten csatlakozott egy új lány is az osztályhoz. Sajnos nagyon kemény akcentusa van, ezért nehezen értem. Mondjuk nem is beszél túl sokat, de azért mindenki kedves vele. Hmm...azt hiszem Üzbegisztánból való. Szóval nagyon vegyesen vagyunk.
Az egyik srác (koreai) ma volt utoljára suliban, jövő héten megy haza valamikor, ezért elmentünk egy koreai étterembe suli után. Igen, én aki nem eszik zöldségeket elmentem egy koreai étterembe, és letuszkoltam valamit a torkomon! :D Szerencsére annyira csípős volt, hogy semmit nem éreztem, de az biztos, hogy koreai kaja nem lesz a kedvencek listáján.
A hét elején egy kezdeményezés is született arról, hogy csoportosan ruccanjunk le a Gold Coast-ra egyet fürdeni és BBQ-zni! :) Nagyon tetszett az ötlet. Állítólag ilyet még nem csinált ez az osztály, pedig már egyesek rég óta koptatják az iskola padot. Szinte mindenki ugyanakkor fogja elvégezni a sulit (max. egy héttel korábban). Jól be lett osztva! :D Még 7 hetem van itt az angol suliban. Kíváncsi vagyok, lesz-e még új tanulónk (mert minden héten jöhet egy).
Egyébként a suliban egyre jobban érzem magamat, bár vannak olyan tesztek amik kifejezetten nem tetszenek (pedig még így is jó eredményeket produkálok).
Nagyon jó érzés, az osztály 3 (most már csak 2) legjobbja közé tartozni, és a legjobb eredményeket megkapni. :P Persze amikor teszteket írunk (minden nap :( ) akkor mindenki a saját szintjének megfelelőt ír, így szerencsére nem olyan feladatot kapok, hogy ismerjem fel a Present Perfectet és a Past Perfectet (szerencsére)! :D
Mint "Advanced" tanulót sokkal inkább mindennapi élet beszédére próbálnak felkészíteni, gyarapítani a szókincset, és felismerni a nagyon halvány különbségeket egyes dolgok között. Ellentétben ázsiai társaimmal a tanáraim szerint nagyon jó a kiejtésem, nagyon kevés hibát vétek, és azokat is általában kijavítják. Két állandó tanárunk van, az egyik tanít a hét nagy részében, a másik pedig az utolsó két napon kiejtést és nyelvtant. Bírom azt a nyelvtantanárt! :) Jó fej, és a felfogása is fiatalos, pedig már egy unokája is van! A "fő" tanárunk is nagyon kedves, nem emlékszem, de vagy 17 vagy 24 éve tanít. Gimnáziumban tanított angolt és drámát, és már egy jó ideje külföldieket. Szóval nagyon értik a dolgukat.
Ami nekem (és szerintem az ázsiaiaknak és az indiaiaknak is egyaránt) furcsa, hogy a suliban van pszichiáter (vagy nem tudom pontosan mi, a lényeg, hogy ilyennel én nem találkoztam a Magyar oktatási rendszerben). Tulajdonképpen ha az embernek bármi problémája van (bármivel kapcsolatos, nem csak sulival), akkor ezzel az emberrel tud beszélni az irodájában, aki segíteni fog valamilyen megoldást találni a problémára. A könyvtár is nagyon jó (természetesen ingyenes), a gépeket is lehet használni, és az egész épületben ingyenes wifi használati lehetőség van (király)! A menza elég gyenge! Ha nem viszek magamnak kaját akkor amellett, hogy sokat fizetek pocsék kaját kapok. Az automatában egy kávé (gondolom olyan mint otthon) $3!!! Kicsit durva, ez azt jelenti, hogy majdnem 500Ft egy tetves kávé, amit még csak nem is frissen őröltek. De ez szerintem mindenhol így van. A kávét drágának tartom. :( Egyébként mindenből ki lehet fogni a jót. Pl. tejből megvehetném a legócskábbat (ami otthon is 100Ft), itt pedig $1,19 literenként, de ez változhat a kiszereléstől is. A lényeg, hogy nem tudok nagyot venni, mert rám romlik, és nem is tudnám tárolni. Max. 2 liter, de még az is drága, ha nem a legolcsóbbat akarom megvenni. Viszont amin nagyon meglepődtem, hogy 1 liter szójatejért itt csak $1,50 kell fizetni, és a következő (még mindig az olcsóbb kategóriás tej) is $1,80! Mivel nincs bajom a szója tejjel (sőt kifejezetten ízlik) inkább ezt iszom.
Soha nem tudtam volna elképzelni tejet a teában! Most azzal iszom! :D A világ a feje tetejére fordult! ;)
Na jó mivel már úgy is elkalandoztam, inkább nem kezdek új bejegyzést, és inkább itt folytatom! Bár nem akarom elkiabálni, de úgy néz ki VAN MUNKÁM!!! 1 hónap után!! :) Ha minden jól megy akkor jövő héten kezdhetek! Nem nagy munka, és kb. annyi pénzem lesz belőle, hogy a bérleti díjat és a kaját tudjam belőle fizetni, de egyenlőre most az is jó! A történet az, hogy van két térképem, két környékről. Minden héten kétszer hoznak nekem (házhoz) szórólapokat (prospektus Colestól, IKEA-tól...stb), és ezeket kell kivinnem és bedobálnom minden postaládába a megadott területen. Valószínűleg karácsonykor több lesz a munka is, és mivel nyáron annyit dolgozhatok amennyit akarok, keresek még egy részmunkaidős állást. :)
Voltam a hét közepén ALDI meghallgatáson is, mondták, hogy majd hívnak jövő héten, ha kellek...szerintem nem fognak. Nincs tapasztalatom, és nem beszélek folyékonyan (még), szóval ahhoz még kevés vagyok egyenlőre! De mint ahogy azt tudtam...a -2ről kell kezdeni!
Szóval most a következő projekt egy autó. Ezt mindenképpen be akartam iktatni, mert nagy szükség van rá, főleg így, hogy ilyen munkám lesz. De egyébként is. Annyira nehézkes közlekedni autó nélkül...pedig még csak egy hónapja nem vezetek! Na jó, most nem kezdem el megint az előző bejegyzést! A lényeg, hogy nagyon hiányzik a vezetés.
Zárásként még annyit elmondanék, hogy találtam pár képet. Ezek múlt héten készültek még (csak megfeletkeztem róluk). Nemrég volt egy indiai nemzeti ünnep (fogalmam sincs mi a neve), és az egész angol suli részleg összejött egy kis "ünneplésre". Az indiaiak adtak elő valamit. Néhányan táncoltak, énekeltek (érdekes módon nem a lányok), mindannyian beöltöztek nem hétköznapi ruhába (szóval ezért van ennyi turbán mindenfelé, nem szokott mindenki így járkálni)! :D Mindenki fényképezkedni kezdett mindenkivel! :D Nagyon jó volt.
Az egyik képen két indiai fiúval és két kínai lánnyal vagyok egy képen. A képen látható (feketében) az a srác akivel első nap kezdtem el beszélgetni, és nagyon megijedtem, mert nem értettem szinte semmit, és azt hittem, hogy velem van a baj. Szerencsére nincs baj senkivel, csak nem beszél még jól. :)
Egy másik képen ahol sok nő áll egymás mellett a jobbról a második az egyik tanárunk. Ő segített az önéletrajzírásban is, és ő szokta tesztelni a beszédünket is. Sajnos vele nincs óránk, ő az kezdő csoport tanára. Nagyon szépen beszél angolul. Nem hadar, nem harapja el a mondatokat/szavakat, és hihetetlenül artikulál! Öröm hallgatni! :D Őt tökéletesen megértem.

1 hónap Gabi nélkül

Hogy pontosítsak ma pontosan 1 hónapja léptem ennek a csodálatos kontinensnek a talajára! Sok minden történt ez idő alatt, sok minden megtapasztaltam, és aminek még inkább örülök, hogy nagyon sok embert ismertem meg. :) Összegezve mindent úgy érzem jól haladok előre. Komolyabb nehézségekbe még nem ütköztem, és szerencsére az emberek is többnyire nyitottak.
Kezdem felvenni a mindennapok ritmusát, amihez persze hozzájárul az iskola is. Ez a második hetem ott, és máris nagyon jól érzem magam. Az emberek nagyon jó fejek az osztályomban. Érdekes, hogy az ázsiaiak úgy viselkednek mint ahogy egy átlagos Magyar viselkedik gimnázium 9-10 osztályában. Persze ezt is csak saját tapasztalataim alapján elmondani, és azért szerintem otthon is kifogtam egy egész jó osztályt.
Nem tudom már hol hallottam, de valaki egyszer azt mondta, hogy bárhova is megy az ember a hétköznapok mindig hétköznapok maradnak. Nos ami azt illeti, hogy bizonyos szemszögből ez így is van. De mégsem tudok egyet érteni az illetővel (persze még "friss" vagyok itt, legalább is mindenki ezt mondja). Ez természetesen így is van, szerintem még 3-4 év múlva sem mondhatnám el magamról, hogy jól ismerek mindent. Mindenesetre kezdenek a mindennapok beállni rutinná. Rájöttem, hogy hamar meg tudok szokni dolgokat, és természetesnek venni. Egy valamit viszont nagyon nehéz. Még csak 1 hónapja nem vezetek (miután eladtam az autómat szinte mindig volt lehetőségem vezetni hála Édesapámnak aki sokszor kölcsön adta autóját...sőt, szinte az utolsó egy - másfél hónapban szinte végig nálam volt). Viszont amióta itt vagyok nem vezetek. Eleinte nem zavart, nem érdekelt, így is volt elég érdekesség. De most, hogy párszor már ültem autóban, és olyan helyeken jártam, ahol autó nélkül igen nehézkes rájöttem nagyon kell egy. Ha nem is mindennapi használatra, de hétvégékre, bevásárlásra, felfedezésre mindig jól jön. Szóval tanulás mellett nagyon rágyúrtam a munka keresésre és az autó keresésre. Szerencsére láttam már egész jókat $3000-ért. Valószínűleg ez lesz a könnyebb feladat! :D Munka keresés nagyon nehéz. Már olyan helyekre is beadtam a jelentkezésemet ahova nem szándékoztam eleinte, de igazából úgy vagyok, hogy nem érdekel. Amíg fizetnek addig nem érdekel, és amíg dolgozok, addig sem költöm a pénzt! :D Az autó még azért is lenne jó, mert lehetnék kiszállító éttermekben. Nem mintha ezt szeretném csinálni. Eddig úgy terveztem, hogy amíg nincs bevételem addig nem veszek autót, hogy ne legyen kiadásom, de olvasva a hirdetéseket, nagyon sok olyan van, hogy saját autó szükségeltetik, vagy pedig olyan helyre kéne menni, hogy autó nélkül nagyon nehézkes lenne. Szóval az autó is kezd prioritást nyerni.
Múlt vasárnap itt Brisbaneben megrendezésre került egy multi kulturális fesztivál. Bár nem tudtam róla, összefutottam néhány osztálytársammal a központban, és mentem velük. Nagyon érdekes volt. A rendezvény a Roma Street Parklandsben volt. Nagyon sok ember nagyon sok helyről gyűlt össze. Legalább 5-6 színpad volt, és mindegyiken zenés, táncos fellépők voltak egész nap, különböző országokból. Egymás hegyén hátán pedig ugyancsak minden országból voltak bódék ahol tipikus ételeket lehetett vásárolni (nem) olcsóért! :-/ Fél liter víz $3 volt (és pont nem volt nálam, szóval vennem kellett). Természetesen Magyar fellépők és bódé is volt. Ettem kürtős kalácsot $6-ért! :D Egész jó volt. Ezen kívül volt még fánk, és lángos. Ami azt illeti $6-ért egy lángost kicsit sokalltam, szóval azt nem próbáltam ki. Hozzá kell tennem, hogy nagyon-nagyon hosszú sor volt a bódénál, szóval gondolom sok embernek bejön! :D Készítettem fényképeket is szerintem az utolsókat ezzel a kamerával, mert kezd meghalni. (Már rendeltem egy másikat Hong Kongból...vízálló) :D A fellépőknek 15 perc állt rendelkezésükre. Először két 10 év alatti gyerek lépett fel. Reméltem, hogy nem csak ők lesznek, mert nem adtak át semmi élményt. Egy külföldinek ez kb. úgy jöhetett le, hogy úr isten, ezek utálják amit csinálnak. Persze gondolom először csak féltek, mert a végén (a felnőttek után) már sokkal bátrabban csinálták. Büszke voltam! :) És nagyon jó érzéssel töltött el, hogy annyi embernek tetszett amit előadtak! :)

Sunshine Coast

Sajnos az utóbbi időben nem nagyon volt időm írni. Hirtelen olyan sok minden történt, és a szabad időm szinte minimumra csökkent. Most sem a mindennapokról szeretnék írni, hanem egy olyan helyről, ahol két hete voltam, és amiről már képek is vannak fent.
Valahogy mostanában nem jött meg az ihlet az íráshoz.
Kb. 3 hete megismerkedtem egy nagyon kedves Magyar családdal, akikkel két hete hétvégén elmentem egy csodálatos helyre. Ez pedig a Sunshine Coast déli vége felé található. A város neve Currimundi. Amennyire én éreztem elég csendes hely, ami teljesen különbözik Gold Coastól. Ez persze nem jelenti azt, hogy rosszabb, sőt az igazat megvallva nekem sokkal szimpatikusabb volt a part is és az egésznek a hangulata. Amíg Gold Coast nagyon be van épülve és tele van turistával, minden a bulizásról szól ez a hely pont az ellenkezője. Sokkal kevesebb ember van, és azok is inkább már a felnőttebb korosztály, családosok, stb. Szerintem a part ugyanolyan szép mint Gold Coaston, csak nincsenek olyan nagyon nagy hullámok (de ez szerintem pont jó). Ahol mi voltunk ott egy tó volt nagyon közel az óceán partjához. A közelséget méterekben kell számolni. Hihetetlen, de igen. Állandó sós vizű tóról van szó ami néha összeköttetésben van az óceánnal, néha pedig el van szeparálódva. Nagyon tetszett a különlegessége. Ahogy a képek is mutatták (amik sajnos nem adják vissza a látványt), a tó éppen belefolyt az óceánba. A közepén megjelent egy kis szigetecske, és egy elég nagy részén szinte sétálni lehetett a vízen. A vicces az egészben az volt, hogy hirtelen egy sávban viszont mélyült 2 métert, és azon túl pedig (kisebb) hajók voltak, a túl oldalon fiatalok ugráltak a sziklákról a vízbe. A tó végén, ahol folyt bele az óceánba, gyerekek bodyboarda feküdve, vagy anélkül mentek a vízzel együtt. :) Nagyon vicces volt, ott is csak bokáig ért, az egyik oldalon 2 méteres fal volt, a másikon pedig semmi.
A képeken egy bodyboardot szorongatok, és a képek elkészülése után (vagy lehet, hogy előtte?!?!) nem csak szorongattam! :) Végre bemerészkedtem az óceánba!! :) Sokkal melegebb volt a víz mint Gold Coaston, a szél is kisebb volt, és a hullámok is kisebbek voltak. Természetesen itt is voltak életmentők, és a homokos part elveszett a távolban az egyik irányba, a másik irányban, pedig egy másik közeli várost lehetett látni a parton nagy házakkal.
Életem során sokszor voltam már tengerben, és egyszer (Dél-Afrikában) az óceánnal is találkoztam, de ilyen élményben még sosem volt részem!
Csak derékig mentem be a vízbe, de egyszerűen már ott is olyan ereje volt, ha nem vigyáztam volna akkor simán ledöntött volna a lábamról. Amikor jött egy nagyobb hullám pillanatok alatt 2-3 métert kijjebb lökött, és már is ott voltam ahonnan elindultam, majd kezdhettem előröl a következő hullámig legyőzni a métereket.
Páran voltunk csak bent fiatalabbak, idősebbek nálam, mindenki deszkával (hamarosan venni fogok egyet, mert imádom) és vártuk a nagy hullámokat. Ha jött egy, csak megfordultunk, és elrugaszkodtunk mikor elért minket. Akkor volt a legjobb, amikor úgy kaptam el a hullámot amikor éppen alábukott. Hihetetlen, hogy milyen gyorsan ki lehet fáradni ebben. Nagy ereje van, és ez kintről nem is gondolná az ember, amíg meg nem tapasztalja. Egész nap járkáltam, fel-alá a parton, élveztem a jó időt, látványt és a vizet. Sokkal fárasztóbb a homokban sétálni, futni mindt egyébként. Másnap olyan izomlázam volt mindenhol! :D Szerintem csak ebédelni ültem le. Természetesen fish 'n' chips-et ettem! :) Olcsó volt és nagyon finom! Sajnos nagyon gyorsan eltelt a nap, pedig viszonylag korán mentünk, és este jöttünk vissza. Nagyon élveztem a napot, csak nagyon rossz volt, hogy Gabi nélkül voltam. Lassan egy hónapja nem láttam (élőben), és hihetetlenül hiányzik!! :( Szerencsére a technika elég sokat segít, hiszen elég gyakran tudunk beszélni. Nem tudom, hogy bírnám elviselni pl. skype nélkül.
Legalább most lefoglal az iskola. Ellentétben a diákok többségével otthon is foglalkozom a sulis dolgokkal, és próbálom magam fejleszteni. Állítólag nagyon jól fejlődök, saját részemről teljesen úgy érzem, hogy egyre rosszabbul megy, és néha sajnos hajlamos vagyok befordulni. Persze ez nem jelenti azt, hogy depressziós vagyok vagy akármi más, csak néha kicsit nehéz. Szerencsére egyre több embert ismerek meg és egyre jobban érzem magam így valahogy a kiegyensúlyozottabbnak érzem magam. Az elején érzett magány valamilyen szinten enyhült. A suli is jó, a tanárokat nagyon kedvelem, jó fejek és készségesek. Ha valaki ide jön tanulni akkor az már csak rajta múlik, hogy mennyi ragad rá, mert a tanárok mindent lehetőséget megadnak.
A szállásomon is egyre jobban érzem magam, az Észt és a Kínai sráccal nagyon össze spanoltam. :) Múltkor ittunk is...hogy az ázsiaiak mennyire nem bírják a piát az hihetetlen! :D

Suli

Hétfőn elkezdődött az iskola! Furcsa volt újra beülni a padokba, hirtelen megint fiatalnak éreztem magam egy pillanatra (és itt most a 10 év körüli kort értem)! :D Persze kezdek hozzászokni, és (egyenlőre még nagyon tetszik, és kihívásnak tartom. Még akkor is, ha a színvonal tényleg nem üti meg az otthonit. Vagy legalábbis másként működik, de egyenlőre még ez is tetszik. A hétfő kicsit lassan kezdődött, mert sokan iratkoztak be (sokan választottak 10 hét+szakmát. Ráadásul rajtam kívül egy kínai lány, egy Burmai fiú és ma mondta nekem egy indiai srác, hogy a héten akar átjelentkezni főzésről kertészetre. Szóval kapásból 3 embert ismerek a következő tanfolyamomról. Miután megírtuk a teszteket (ISLPR) amikkel besoroltak minket a különböző szintekre. 3 osztály van, azon belül is van (legalábbis a miénkben) 3 különböző csoport (intermediate, upper~ és advanced) akikkel azért próbálnak külön foglalkozni. Az én csoportomban csak 3-an vagyunk. Egy indiai és egy kóreai gyerekkel. Sajnos nem nagyon kedvelem őket, mert eléggé flegmák az iskolával szemben. Állandóan lógnak, és nem is akarják komolyan venni. Egyébként jó fejek, csak tanulni nem jó velük. Azt mondják, hogy unalmas. Szerintem ez csak akkor igaz, ha az ember nem próbál fejlődni. Szerintem teljesen meg vannak elégedve az angoltudásukkal (mondjuk tény, hogy jók), de majd akkor mondja ezt nekem, amikor nem tudom megkülönböztetni egy olyan indiai származásútól aki ott született és tanult meg angolul (mint anyanyelv). Na mind1. A tanárok egyébként nagyon kedvesek, és szerencsére jók is. Mindegyik komoly háttérrel rendelkezik (mármint nem fél éve tanít) és szerencsére mindegyikük ausztrál, és még az ausztrálokhoz képest is szépen beszélnek. :) Egyszerűen élmény velük beszélni. Másnap mindenkivel elbeszélgettek (külön-külön 4 szem közt a teszt eredményeiről és hogy mire kell "rágyúrnia"! :D Nekem azt mondták, hogy a listeningemen és az írásomon kell javítanom. Nagyon kevés szót használok, és látszott az esszémen, hogy próbáltam a biztos vizeken evezni! :) Szóval azt tanácsolták, hogy nézzek tv-t, olvassak újságot, novellákat angolul. Bővítsem a szókincsemet, vegyek ki a könyvtárból szótárat és szinonima szótárat. Ez holnap fog megtörténni. Megvettem a könyveket is $75 volt :-/ de megvan és a feladatlaphoz van megoldófüzet is, szóval itthon is sokat tudok gyakorolni. Egy nyelvkönyv sosem kidobott pénz! :) Még jó hogy elhoztam magammal a nyelvtan könyvemet is. Ja igen, azt mondták, hogy a nyelvtanom lett a legjobb! :) Szóval nem volt kidobott pénz a tavaszi 2-3 hónap angoltanár! :)
Majd küldök neki valami szuvenírt. Megkaptam a diák igazolványomat is...hát igen, ez nem Magyarország! Nem kell hetekig várni a diákra. A nőci odaállított mindenkit egy szürke háttér elé, kattintott a géppel (mint az okmányirodákban), és már nyomtatta is a műanyag kártyát. Szerintem 3-4 perc múlva (még melegében) :D ott volt a kezemben. Így már olcsóbban utazhatok (féláron). Abban a tudatban jöttem ki ide, hogy nem vehetek igénybe diákkedvezményt az utazáshoz. Nos ez (Brisbaneben biztos, máshol nem tudom) BAROMSÁG! Nem tudom hol olvastam, de az. Igen is, igénybe vehetem (függetlenül attól, hogy külföldi vagyok, a lényeg, hogy full time student), és meg is tettem! :) Ami jó, mert közel fél áron tudom használni a tömegközlekedést.
A suliban nagyon sok az indiai. Elég furcsák, mert nagyon sokféle nép (több mint 400 nyelven beszélnek). Nem nagyon értem minek iratkoznak be angolra, hiszen állandóan együtt vannak. Komolyan mondom, hogy csordákban közlekednek, és amikor valaki más fajta ember megy arra akkor mosoly, köszönés, és folytatják az indiai beszédet (legalábbis a többség). Nem is értem, de mind1. Képeket még nem csináltam a suliról (mondjuk nem egy nagy szám ez a campus), de ami késik nem múlik! :) Egyenlőre ezek történtek. Majd még a szállásról is írok legközelebb, de most nagyon fáradt vagyok, és még egy esszét kell írnom, legalábbis be kell fejeznem (hihetetlenül gyorsan elmegy a nap).

Az elmúlt két hét pénzügyi oldala

Most megpróbálom számokkal is kifejezni az eddig itt töltött időmet. Ami szerintem mindenkinek fontos lehet (még akkor is, ha mindenki másképp költi a pénzt).
Először is. Mielőtt kijöttem, nagy dilemma volt számomra a szállás (sajnos ez egy darabig még így is lesz), és nagyon viszolyogtam a "home stay" szállástól. Az igazat megvallva nagyon örülök, hogy végül is (más lehetőség híján), ezt választottam. Ezek után feltehetőleg máskor is ezt tenném, és mindenkinek csak ajánlani tudom, ha nem családostul jön ki, hanem max. a párjával (de még fiatalon). Egy bizonyos kor után szerintem ezt nehéz lenne feldolgozni (de ezt is embere válogatja). 2 hétre kellett fizetnem $600-t, ami egy $180-os egyszeri ügynökségi díjból állt, és heti $210-ból. Nyilván két hétre $600 kicsit soknak tűnik, de ha több időre maradtam volna akkor arányaiban nézve jelentősen javult volna. Szóval ha azt nézi az ember, hogy eljön egy országba, amiről keveset tud, kevés embert ismer lehet, hogy érdemes egy olyan helyen lakni az első 1 hónapban ahol teljesen ellátják. Tulajdonképpen egy átlagos napomon (amikor éppen nem mentem kirándulni) nem volt $5-10-nál több kiadásom. Persze ezen felül még ott volt a tömegközlekedés is, ami átlagosan $25-30 hetente (függően az utazott zónáktól). Ebben az esetben az ember rendelkezésére áll egy hónap, hogy átálljon, megszokja a környezetet, a legalapvetőbb szokásokat utazás/vásárlás közben, megismerkedjen a fizetőeszközzel, és beszerezze a legalapabb dolgokat (bankszámla, telefonkártya, adószám, pénzváltás, tartósabb szállás keresés...stb). Közben "otthon" (a szállásadó) gondoskodik a reggeliről, a meleg vacsoráról, kimossa hetente egyszer a ruhákat és kéthetente az ágyneműt, hétvégente ebédet is biztosít (természetesen ingyen). Ezek mellett olyan információkkal ellát, amikkel valószínűleg nem rendelkeznek akik néhány éve laknak itt. Az ember ettől függetlenül szabadon használhat mindent a házban (konyha, tv, dvd, kert, medence...stb) és folyamatosan megfelelő angolt hall. Ennyi idő alatt még az otthoni alapvető szokásokat is megtanulhatja. Én ma vagy holnap költözöm az új helyre. Mivel hétfőig maradhatok, és nem érzem igazából előrelépésnek a következő szállásomat így szerintem maradok még egy éjszakát, és holnap suli után költözöm át, de már ma felveszem a kulcsokat. Remélem jó lesz, de az biztos, hogy ha találok jobbat akkor tovább állok. Képeket majd rakok fel szállásról, amint ott leszek, össze lehat majd hasonlítani! :D
Frissítettem az albumot is, most már a Google album jön be, és az Ausztrál zászlóra kattintva érhető el.
Otthon ki akartam váltani a nemzetközi jogsimat, hogy legalább itt ne kelljen lefordíttatnom, mert sajnos egy angol betű nem szerepel rajta. Mivel több helyről lebeszéltek engem a jogsi kiváltásáról (mert felesleges, nem megyek vele semmire), így nem tettem. Nagy hiba volt. 1600Ft-ért megoldottam volna azt, amit most $40-ért kell tennem (6400Ft), azaz fordíttatnom. Ha több időm lett volna otthon (vagy előbb kapok észbe) :D akkor megcsináltattam volna az Angolt, és itt már meg is lenne az itteni. Így most vizsgáznom kell először elméletben, majd gyakorlatban is. A gyakorlati vizsga előtt vennem kell pár órát, ahol elmondják mire kell figyelnem, milyen buktatók vannak itt, és hogy egy kicsit szokjam. Bár nem lenne szükség megcsinálni a jogsit itt, mert tanulóként használhatom az otthonit, de itt a jogsit igazolványként használják, és ezért nagyon hasznos. Lakásbérléshez is szinte elengedhetetlen. Holnap kezdődik az iskola! :) Már nagyon várom! Végre "történik" is valami. Szeretek nyaralni, de valahogy egyedül nem az igazi. Nyaralásról majd még mesélek, mert a hétvégém nagyon jó volt, de az már egy következő bejegyzés.
Érdekes, állítólag magasak az üzemanyag árak. Hmm...itt $1,2 körül van egy liter (azt hiszem abban mérik :o). Az élelmiszerek árai pedig nagyon változóak. A zöldség/gyümölcs szerintem nagy többségben annyi mint nálunk, de ha több akkor is csak minimálisan. A pékárú viszont szerintem kifejezetten drágább mint otthon, halat sem találtam sokkal olcsóbbnak, pedig azt gondoltam volna, hogy az lesz. Persze még nem néztem sok helyen. Az itteni áruházláncok polcain is megtalálható szinte minden termékből a saját (mint Tesco gazdaságos) márka, abból is egy olcsóbb és drágább kategória. Viszont amin ledöbbentem, hogy egy csoki (nem a táblás) átlag $1,8-2-ba kerül, amit kicsit drágállok. Főleg, mert a Mars, Snickers féle csokik voltak olcsóbbak. Mondjuk nem eszem ilyesmit. Akkor inkább veszek $2,5-ért egy csokis/ribizlis... muffint. :)
A képeket egyébként ma készítettem New Farm Parkban. Nagyon sok ember jár ki ide hétvégente természetesen a legtöbben BBQ-znak. :) Jó illatok voltak. Valamikor már én is szeretnék. Még nem próbáltam ki a kenguru húst, de már rajta vagyok az ügyön. :D A boltokban külön szekció van kialakítva ezeknek a húsoknak. Nagyon jól néznek ki (lehet kapni előre pácoltat is és tisztát is). Ami számomra megdöbbentő volt, hogy a kenguru húsa nagyon olcsó. Jóval olcsóbb mint a marha és társai. Állítólag azért, mert mivel eredetileg vad és őshonos, sokkal kevesebb zöld táplálékra van szüksége mint a marháknak. Most így kicsit visszaolvasva nem csak a címről írtam, szóval kicsit bővebbre sikerült ez a bejegyzés, mint amit terveztem.